ELŐADÓK:

• Falk György VARINEX ZRt. stratégiai igazgató, „3D nyomtatás egy modern üzem termelési stratégiájában”
• Dr. Sarkadi Balázs akadémikus, „3D nyomtatás a szerveket helyreállító orvostudományban”
• Pammer Dávid BME tanársegéd, „Fémes anyagok nyomtatása különleges alkalmazásokra”
• Dr. Darvas Ferenc klubelnök, „Additív technológiák alkalmazási lehetősége az űrkutatásban”

A házigazda Darvas Ferenc klubelnök volt.

Falk György előadása egy általános bevezetővel kezdődött a 3D nyomtatás jelenlegi ismert technológiai állásáról, és befektetéseiről, amelyek között felmerült, hogy csak az amerikai kormány egy milliárd dollárt fektetett ebbe az iparágba már 2016-ban illetve Obama elnök is jelentős mennyiségű időt fordított rá a leköszönő beszédében. Jelenleg 3-4 mrd dolláros iparág, és nagy befektetési lehetőséget rejt magában. A technológiát a jó felületi érdesség, de kevésbé jó méretpontosság jellemzi (0,1 mm –es tűrésmező). Az előadásban elhangzott példák közül kiemelkedik az, hogy elég erős anyagokat lehet így létrehozni, hogy egy drón, vagy bármilyen más kisméretű légieszköz felépíthető belőle biztonsággal. Szintén a repülőiparból jön a General Electric Aviation által 3D nyomtatással készített üzemanyagfúvóka, amelyet repülőgép gázturbinában használnak, ami igen nagy hőterhelés elviselésére hivatott (a kerozin égési hőmérséklete 2000 °C felett van) szintén jelezve a 3D nyomtatás, mint technológia előrehaladott állapotát. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy ez a technológiai lépés a GE Aviation részéről a költségcsökkentés érdekében történt elsősorban, mert kevesebb munkaóra és vizsgálat kell hozzá, mint a korábbi, sok darabból előállított alkatrész összeállítás esetében. Ezen előadásból még egy érdekesség emelkedik ki, miszerint ezzel a technológiával lehet ötvözni a kemény és a rugalmas anyagokat egy anyagrétegben, ami szintén komoly lehetőséget ad a fejlesztőknek.

Sarkadi Balázs előadása a biológia területéről hozott alkalmazásokat, elsősorban szervek, porcok, szövetek helyreállításával kapcsolatban, amelynek lényege, hogy egy néhány héten belül lebomlani képes vázra különböző őssejteket (totipotens: minden szövetet létrehozni képes, pluripotens: sok szövetet létrehozni képes) növesztenek. Tulajdonképpen rétegenként rakják össze ezeket a szerveket, élő szöveteket, melyekre szintén hozott példát az előadás, mint a szívbillentyű-váz, illetve egy emberi fül, de egyéb szervek pótlásának lehetőségeit kutatják a szakemberek világszinten. Mindemellett az előadáson felmerült, hogy itt Magyarországon is foglalkoznak olyan őssejtek kitenyésztésével, amelyek a fent említett célokra alkalmasak lehetnek már a közeljövőben is.

Pammer Dávid előadása szintén a gyártástechnológia területéről hozott példákat, illetve több fontos tanulságot hordozott magában: Az első ilyen gondolat az, hogy a 3D nyomtatás önmagában nem lesz piacképes bizonyos alkalmazásoknál, ehelyett ezt a technológiát be kell illeszteni minden egyes alkalmazásnál egy kiegészítő folyamatokat tartalmazó gyártósorba, azokhoz „hozzá kell illeszteni”. Egy másik komoly tanulság, amit nem lehet eléggé hangsúlyozni, az az, hogy a 3D nyomtatás alapjában véve az egyedi, kis sorozatú, speciális geometriák kialakítását igénylő alkatrészek gyártásában lesz költséghatékony, bár ez nem hivatott behatárolni a technológia alkalmazását csak ilyen területeken, illetve nagyon jó eszköz a „reverse engineering”- számára, például a szovjet erőmű szivattyú járókerekének pótlása, illetve prototípus gyártásra általában.

A záró előadás Darvas Ferenctől az űrben való 3D nyomtatásról szólt, érdekességként hangzott el, hogy 2014 óta van már 3D nyomtató a Nemzetközi Űrállomáson is, illetve célszerű lehet a jövőben, a Holdon, Marson, aszteroidákon történő bányászatban munka és szállítóeszközök, illetve a helyszínen lakóegységek építése szempontjából is, a helyi anyagok felhasználásával.

A jegyzetet készítette Koczián Ferenc GD ösztöndíjas. Ellenőrizte: Ács Tünde Fatima klubtitkár