A Gábor Dénes Díjazottak Klubja ez év novemberi klubestjén a magyar természettudományos és technológiai művelődés és képzés helyzetének megvitatását tűzi napirendre. Ennek aktualitását a rendszerváltás óta tapasztalható természettudományos és műszaki ismeretek iránti érdeklődés jelentős csökkenése, ezen tantárgyak oktatásának háttérbe szorulása, a természettudományos-, és műszaki szakokra irányuló jelentkezések számának és minőségének csökkenése teszi indokolttá. Csökken a reálszakmák megbecsültsége, érdekérvényesítő ereje. Csökken a természettudományos órák száma és színvonala a középiskolákban. Elhanyagolható e terület eredményeinek megjelenése a médiában, politikában. Csökken a természettudományos, innovációs ifjúsági versenyek résztvevőinek száma. Problémáink vannak a szakmunkás képzéssel. Ugyanakkor a magyar gazdaság helyzete, Európa hiányosságai igényelnék e területek kiemelt kezelését.

A Klubest központi témája a természettudományos és technológiai művelődés és képzés iránt mutatkozó érdeklődés világszerte (legalábbis a fejlett világban) tapasztalható csökkenésének helyzete, s e helyzet javítása érdekében tett erőfeszítések során szerzett tapasztalatok cseréje volt. E nehéz helyzetet itthon mélyíti a természettudományos és műszaki ismeretek oktatásának háttérbe szorulása, a természettudományos-, és műszaki szakokra irányuló jelentkezések számának és minőségének csökkenése.

Pavláth Attila (az American Chemical Society volt elnöke) kiemelte előadásában, hogy a jelenség ellensúlyozásául komoly erőt kell arra fordítani, hogy a tudományos eredményeket érthető és érdekes formában mutassuk be, a közérdeklődést is kiváltó hatásaiból kiindulva. Előadásának illusztrációjaként bemutatott egy Vándorkiállítást a kémia fontosságáról, amely bemutatóját CD-n át is adta az est résztvevőinek. A jelenség komolyságát jelzi az, hogy az amerikai egyetemeken a hallgatóknak már 1/3-a az ázsiai bevándorlók gyermekei, akik a tanulásban látják a felemelkedés lehetőségét. (Ennek ellensúlyozására például Kaliforniában, már szabályozzák azt, hogy hány százalék ázsiait vesznek fel.)

Szabó Gábor (Gábor Dénes-díjas fizikus, a SZTE egyetemi tanára) egy közelmúltban végzett felmérés eredményeit mutatta be, amelyeken keresztül érzékeltette a magyar közoktatás helyzetét és nehézségeit. Közoktatási reform negatív hatásaiként érzékelhetők például

• Az óraszámcsökkentés, absztraktabb tanagyag,
• A kísérletek kiszorulása az oktatásból,
• Többnyire csak szakkifejezéseket tanulnak a gyerekek, de nem „értik” őket,
• 2000-től radikálisan csökkent a természettudományos pályák iránti érdeklődés.

Az is igaz, hogy ezek ellenére, Európai összehasonlításban, jelenleg még így is elfogadható helyen áll az ország.

Ismertette az OKNT bizottság fontosabb javaslatait:

• Legyenek integrált szemléletű általános reál és humán kerettantervek,
• Legyen kötelező minimálisan egy természettudományos tantárgyi érettségi vizsgát tenni,
• Legyen rendszeres és általános kompetencia felmérés,
• Legyen szaktanácsadói rendszer, minőségbiztosítási rendszer,
• Növekedjék a természettudományos tanárok szakmai alapon történő továbbképzése,
• Óraterheléseknél vegyék figyelembe a tanárok az egyéb feladatra fordított időt,
• Legyenek asszisztensek, laboránsok a tanárok mellett,
• A Természettudományos Közoktatás fejlesztésére külön támogatási rendszer legyen, pályázatokkal,

Fráter György (a Svájci Kémikus Egyesület elnöke) a svájci közoktatási reform tanulságairól beszélt, amely során 1995-ben: egy osztályzatban sűrítették a biológia, fizika, kémia tárgyak értékelését, ám az eredmények negatív hatása miatt 2007-ben az intézkedést visszavonták.

Plasztikusan érzékeltette azt, hogy mit jelent egy magas technológiára felépülő gazdaság (Svájc) számára az, ha kevesen választják a természettudományos érettségit (15-20 %), a műszaki pályát (1000-1500 mérnöki állás üres), s ha csak külföldről sikerül kiegészíteni a szakember hiányt. Súlyos nehézségként említette azt is, hogy felzárkóztatásra ugyan sokat szánnak, de a tehetségeseket nem támogatják külön, s ez középszerűséghez vezet.

Több példát, akciót említett a természettudományok népszerűsítésére:

• interaktív program gyerekeknek tudományos érdekességekről (www.simplyscience.ch),
• egyetemeken előadások 12-15 éves gyerekeknek,
• egyetemi tanárok gimnáziumban tartanak előadásokat,
• tanulmányi heteket tartanak az érdeklődő diákoknak az egyetemeken.

Fodor Erika (a Kutató Tanárok Szövetségének elnöke): a sikeres Szövetség munkáját mutatta be, amelyben a tanárok személyes példáikon keresztül növelik a tanulók motivációját

Az előadások után vitára került sor. A vita során felmerült az, hogy a Gábor Dénes Díjasok Klubja támogassa az OKNT bizottság javaslatait. Az est résztvevői úgy határoztak, hogy kerüljön az állásfoglalás megfogalmazásra, s ezt követően a tervezet elfogadásáról a tagok e-mail útján szavazzanak.

Itt megtekinthetik az est képeit.

Jegyzőkönyvet készítette: Ács Tünde Fatima klubtitkár